Karácsony ünnepe december 25.-e, Krisztus születése időpontjának megemlékezésére (az ortodox vallásnál Karácsonyt január 6-án ünneplik). Ezt az időpontot az ókori Rómában a téli napfordulóként ünnepelték, ezt a Karácsony szó szláv eredete (átlépő) is jelzi. Jézus pontos születési időpontját sok vita környékezte, az Egyiptomiak pl. tavasszal ünnepelték.
A karácsonyi ünnep szellemiségéhez és jellegéhez hasonló ünnepek már Krisztus előtt is léteztek, például a pogányok téli napfordulós ünnepe. Ekkor a fény diadalát ünnepelték a halál és a sötétség felett. Miután a kereszténység államvallás lett, a niceai zsinat határozata révén keresztény ünnepként ünnepeljük a karácsonyt.
Nagyjából az 1200-as évektől ünneplik a Karácsonyt 25.-én, ez az időpont volt régen a Nagykarácsony és január 1-je a Kiskarácsony. A nem vallásosok közt a Karácsony a szeretet ünnepét jelképezi.
A 18. században Németországban volt szokás karácsonyfát állítani. Innen jutott el a 19. században Ausztriába, majd egész Európába, s az Újvilágba.
A karácsonyfákat kezdetben édességekkel és gyümölcsökkel díszítették fel, később megjelentek az üvegdíszek. Napjainkban a karácsony népszerű és sokakat érintő ünneppé vált.
December 24-én hagyományosan a családok egész nap böjtölnek (karácsony böjtje), és este fogyasztják el a böjti vacsorát, majd csak december 25-én következik a karácsonyi ebéd vagy vacsora.
Újabban kialakult szokás szerint a rokonokkal, családtagokkal együtt ünneplünk szenteste, a karácsonyi vacsora keretében, majd megajándékozni szeretteinket.
Az üzletek, áruházak igyekeznek kihasználni az ajándékozás szokását, s próbálják bevételüket többszörözni, hisz a karácsony minden évben a legnagyobb bevásárlási hullámmal járó ünnep. Ajándékok sokaságát veszik meg annak reményében, hogy vele néhány boldog percet, órát vagy napot szerezzenek a szeretteiknek.
