A Blackjack-et egy-hat pakli 52 lapból álló franciakártyával játsszák (Jokerek nélkül).
A játékban a bubi, a dáma és a király tízet, az ász pedig egyet vagy tizenegyet ér, míg a többi lap a ráírt értéknek megfelelően számít (a játékos a nála található ász aktuális értékét szabadon meghatározhatja, érdeke szerint).
A BlackJack során egy-egy játékos csak a bank ellen játszik, a jelenlévő többi játékossal nincs kapcsolatban.
A cél az, hogy a játékos lapjainak összértéke közelebb legyen 21-hez, mint a bank lapjainak összértéke.
A hat csomag összekevert kártyát egy úgynevezett papucsba teszik bele, és az osztó ebből adja egyesével a kártyákat mindaddig, míg a papucsból a kártyák mintegy kétharmada el nem fogy. Ekkor újra összekeverik a hat csomagot.
A küzdelem a játékos által az osztás előtt az adott leosztásra meghatározott tétért folyik. Ha a játékos veszít, a tétét elveszti, ha nyer, visszakapja a tétet és még egyszer annyit.
A játék kezdetekor a játékos kap egy lapot felfelé fordítva, a bank egyet lefelé fordítva, majd a játékos még egyet felfelé fordítva, a bank pedig egyet felfelé fordítva, azaz a játékos a banknak az első kártyáját nem láthatja. Ezt követően a játékos kérhet lapot, vagy megállhat.
A bank mindaddig nem kap újabb lapot, míg a játékos meg nem állt, azaz az adott körben a játékát be nem fejezte.
Ezt a játékos bármikor megteheti, azaz nem kér több lapot, összeredménye az addig kapott kártyák összege. Ha azonban újabb lapot kér, és lapjainak összege meghaladja a huszonegyet, a játékos vesztett, függetlenül a bank későbbi eredményétől (ekkor a bank azonnal besöpri a játékos tétjét).
Miután a játékos megállt, a bank felfedi addig rejtett kártyáját. Ezután meghatározott szabályok szerint kell játszania. Ha lapjainak összértéke nincs még legalább 17, mindaddig újabb lapot kell kérnie, míg a legalább 17-et el nem éri. Ha viszont elért legalább 17-et (tehát lapjainak összértéke 17,18,19,20 vagy 21) meg kell állnia, függetlenül attól, hogy esetleg a játékos közelebb van a 21-hez, mint ő.
Azaz ha a játékosnak 18-a van, a bank két ötös után húzott egy hetest, meg kell állnia, és a játékos nyert. Ha ezen szabályok szerint játszva a bank túllépi a 21-et (és a játékos még játékban van), akkor szintén a játékos nyert.
A legtöbb helyen, ha a banknál van ász, és az ászt 11-nek számolva a bank már elérte a 17-et, meg kell állnia, nem húzhat tovább és az ászt nem tekintheti egyes értékűnek. Mindaddig azonban, míg az ászt 11-nek számolva a bank nem éri el a legalább 17-et, ő is számolhatja egynek vagy 11-nek az ászát.
A játékos ezzel szemben az ász értékét mindig megválaszthatja, azaz egy ászra és egy ötösre (16) egy hatost húzva nem 22-je, hanem 12-je van. Ha azonban ötöst húz, nyilván 11-nek fogja tekinteni az ászt, és megáll 21-nél.
Azonos összérték esetén a játékos visszakapja a tétjét. Ha a játékos első két lapja közül az egyik ász, a másik pedig tízes értékű, a tétjén felül annak egyszerese helyett másfélszeresét kapja vissza. A másfélszeres nyeremény kettőnél több lapból elért 21-re nem jár, mint ahogy a megosztott tízessel vagy ásszal elért két lapból 21-re sem. Fontos azonban megjegyezni, hogy a két lapból elért 21 (Blackjack) nem nyer automatikusan, ha az osztónak is Blackjack-je van, vagy a játékos megosztás után kapott Blackjack-et és az osztónak bármilyen 21-e van. Ez esetben az eredmény döntetlen. Minden más lap ellen - még az osztó kettőnél több lapból álló 21-e ellen is - azonnal nyer a Blackjack.
A bank szempontjából a matematikai előnyt egyrészt az jelenti, hogy azokban az esetekben, amikor a játékos túllépi a 21-et (befuccsol), ő automatikusan nyer, függetlenül attól, hogy esetleg később ő is befuccsolna. Másrészt - noha a banknak meghatározott szabály szerint kell játszania - amikor a játékos arról dönt, hogy húz vagy megáll, még csak a bank egyik kártyáját ismeri, ezért nem jó stratégia szerint játszva matematikailag nagy esélye van a játékosnak hibázni.
További szabályként szerepel az úgynevezett split (megosztás).
Amennyiben a blackjack játék során a játékosnak két azonos értékű kártyája van (pédául két nyolcas, vagy egy tízes és egy dáma), dönthet úgy, hogy lapjait kettéosztja, és a két kártyával külön játékba kezd.
Ekkor még egyszer be kell tennie a tétet, így két, független partit játszik a játékos.
Először az első kártyájára kap még lapot, és dönthet, hogy kér e még vagy megáll, majd a másodikkal. Így előfordulhat, hogy az egyik kézzel játszva nyer, a másikkal veszít. Vannak lappárok, amiket mindig érdemes split-elni (pl. két ász vagy két nyolcas), és vannak olyanok, amikkel szinte sose (pl. két lapból húsz).
További fontos Blackjack szabály a duplázás.
Miután a játékos megkapta első két lapját, dönthet úgy, hogy a parti tétjét megduplázza, viszont ezt követően kötelezően kap még egy (és csak egy) lapot, melyet követően meg kell állnia.
Forrás, felhasznált irodalom: Megyesi Gergely
