Informál

Az elemek egy erőteljes mikrótechnológia segítségével elektromosságot fejlesztenek.
Azért képesek erre, mert kémiai anyagokat tartalmaznak, melyek kémiai reakcióba lépnek egymással. Ez a reakció elektromosságot generál, így az elem egy energiaforrássá válik.

Az elemek általában csak egy adott ideig képesek energiát adni. Ez idő elteltével a kémiai reakció megszűnik és az elem kimerül. Az újratölthető elemek esetében a kémiai elemeket újból a kezdeti állapotukba lehet helyezni, így a procedúra újrakezdhető az elejétől.

Az elem ereje amperben, a feszültsége pedig voltban van meghatározva.
Az elem kémiai összetétele határozza meg a feszültséget, az anyag mennyiség (az elem mérete) pedig az erejét (amperben, azaz inkább milliamperben kifejezve).

Az elem ereje akkor számít, amikor egy eszközt kell működtetnie. Egy fejlett rádió több energiát használ, mint egy szállítható ébresztőóra.  Emiatt van az, hogy bizonyos eszközökben több hely van az elemeknek, mint másokban, hiszen nagyobb energiafelhasználásuk miatt több energiát igényelnek (Ha több elem működik egyszerre, az több energiát termel).
Amikor bekapcsolunk egy eszközt, mint például egy elemlámpát, akkor bezárul az áramkör és az áramlat elektronok formájában fényt idéz elő az izzóban.
Ennek oka, hogy az anód elem, a cink ("hagyományos" elemeknél) oxidáció során két elektront (e-) ad le atomonként. A folyamat következtében instabil cink ionok (Zn2+) maradnak hátra (az ion olyan atom, amely felvett, vagy elhagyott egy elektront, így lett pozitív, vagy negatív töltésű).
Miután az elektronok energiával látták el az izzót, visszatérnek az elembe a katódon keresztül, ott összekeverednek az aktív anyaggal, a mangán-dioxiddal (MnO2), mely műveletet redukciónak nevezzük.
Oxidáció és redukció nem jöhetne létre az elemben, ha nem tudnánk az elektronokat visszacsalni a katódból az anódba. Így kerül a képbe az elektrolit.
Miután minden egyes elektron belép a katódba, reakcióba lép a mangán-dioxiddal, majd a vízzel az elektrolitben, ahol a víz hidroxid ionokra és hidrogén ionokra bomlik, melyek végül MnOOH-t adnak. A hidroxid ionok az anód felé indulnak ionizált áramlat formájában.
Az anódban instabil cink ionokkal kombinálódnak, amelyek már leadták az elektronjaikat, hogy működtessék az izzót. A reakció cink-oxidot és vizet termel.
 Ezzel lezárul a kör, melynek ha folyamatos az áramellátása, akkor az elemlámpa világítani fog.

Mi AZ elem kapacitása?

Az elemekben egy kémiai reakció következtében jönnek létre az elektronok. Az elektronok előállításának sebessége (az elem belső ellenállása) szabályozza, hogy mennyi elektron áramolhat a terminálok között.

Ohm felfedezte, hogy az áramlat, amely keresztülfolyik egy vezetéken, egyenesen arányos a vezeték szélességével és fordítottan arányos a hosszával.
Azaz Ohm törvénye: Amper = Volt/Ohm.

Azt, hogy hány elektron áramolhat egyszerre és hogy az adott elem alkalmas-e egy bizonyos eszköz működtetésére, leginkább az elemkészítés során felhasznált anyagok határozzák meg.

Miért vannak egyes eszközökben az elemek másképp elhelyezve?

Az elemek másként viselkednek attól függően, hogy hogyan vannak elrendezve. Ha vonalban (sorban) vannak elhelyezve, mint egy elemlámpa esetében, akkor a feszültségük megnő.
Így, ha két 1.5 voltos elem van így összekötve, akkor 3 voltot termelnek. Ha pl. 9 voltot akarunk elérni akkor hat db 1.5 voltos elemre van szükségünk, egymás után ugyanúgy elhelyezve.