A dioxin egy rákkeltő vegyületcsoport, mely szerves vegyületek klorid jelenlétében történő égésekor vagy klórtartalmú szerves vegyületek égésekor keletkezik. Egyike a legveszélyesebb környezeti mérgeknek, mely a fejlett világban közegészségügyi gondokat okoz.
1997-ban az Egészségügyi Világszervezet bejelentette, hogy a dioxin a ma ismert legsúlyosabb rákkeltő anyagok közé tartozik.
A dioxin a földgolyó minden részében megtalálható, jelen van a légkörben, a termőtalajban, folyókban és a tápláléklánc tagjaiban, és korántsem egy új, mesterségesen kifejlesztett méregről van szó. A műtrágyázás és a vegyipar fejlődése sajnos jelentősen megnövelte a világban előforduló dioxin-vegyületek mennyiségét és a korszerű vegyipari technológia elterjedésével a Föld dioxinszennyeződése is futótűzként terjedt.
Mérgező voltának felismerése után, valamint a környezetvédők határozott fellépésére betiltották a dioxint tartalmazó műtrágyákat, a gyártók többsége is a környezetkímélőbb technológiák alkalmazása mellett döntött, s az Egészségügyi Világszervezet 1998. évi Környezetvédelmi Konferenciáján bejelentették, hogy az eddigi erőfeszítések jelentős eredményeket hoztak, a Föld dioxinterhelése csökkent. A vegyület azonban rendkívül lassan bomlik le (felezési ideje levegőben ~9 nap, vízben ~5 év, talajban ~10 év, az emberi szervezetben szintén több, mint 7 év).
1990-ben az Egészségügyi Világszervezet 10 pikogramm/testsúlykilogrammban adta meg a szervezet maximálisan tolerálható dioxintartalmát. Az EU a biztonságos határértéket 14 pikogramm/testsúlykilogrammban szabályozza.
Bár ez a mennyiség rendkívül csekély, a 2007. augusztus 24.-i RASFF-riasztásban szereplő indiai guargumi szállítmány feldolgozásából készült élelmiszerek fogyasztásakor előfordulhat, hogy többet fogyasztunk belőle a megengedett értéknél.
Az elsőként megfigyelt és dioxinnak tulajdonított betegség a bőrt súlyosan károsító dioxin-akne volt. Az akne az egész bőrfelületet ellepi és több évig jelen van. A legnagyobb aggodalmat természetesen a dioxin rákkeltő hatása váltja ki, emellett bizonyított, hogy károsítja a fogamzóképességet, csökkenti a spermiumok számát, viselkedési zavarokat és cukorbajt is okozhat.
A dioxin rákkeltő hatása a méreg behatását követő 10 év múltán is megnyilvánulhat (iparilag dioxinnal erősen szennyezett területek lakóinál figyelték meg). A vegyület mindkét nem esetében fehérvérűséget okoz, nőknél emellett gyakori az epehólyag és a máj rákos betegsége is.
A dioxin a méhen belül fejlődő magzatra sem ártalmatlan, képes áthatolni a méhlepényen és kiválasztódni az anyatejben is.
Hogyan kerül a dioxin szervezetünkbe?
Az élő szervezetben a méreg a zsírszövetben rakódik le, hogy mennyisége a szervezetben idővel felhalmozódik.
Különösen a húsban, tejtermékekben található meg, de mosatlan gyümölcs és zöldség is jelentős mennyiségeket tartalmazhat. A halak különösen nagy koncentrációban tudják felhalmozni a dioxint, szervezetük magas zsírtartalma miatt. A táplálékul szolgáló állatok a levegőszennyeződésből a takarmányba kerülő dioxinnal is mérgeződnek. Mivel ez esetben is a zsírszövetben halmozódik, minél öregebb az állat, annál nagyobb a zsírszöveteinek dioxintartalma.
A gyümölcsök és zöldségek szennyeződése alapos mosással eltávolítható, mert a vegyület nem jut be a növény szervezetébe.
A guargumi, liszt és gyanta E412 néven engedélyezett takarmány és élelmiszer adalékanyag. Tulajdonságaiban hasonló a gabonakeményítőhöz, a folyadékokat, szószokat csomómentesen, egyenletesen, zselés állagúra besűríti, rendkívül széles körben elterjedt adalék.
Többek között ennek és a hasonló adalékanyagoknak köszönhető, hogy az üzletben kapható, előrecsomagolt édes csemegék keksz- és tésztarétegei akkor is frissek és ropogósak maradnak, ha lágy, nedves krémet töltenek bele, míg a házilag készített sütemények tésztája gyorsan átnedvesedik.
A guar bab főként Indiában és Pakisztánban termesztett hüvelyes haszonnövény. A világtermelés 80%-át India adja, de a világ más tájain is akadnak ültetvények.
Jelenleg vizsgálják, hogyan fertőződhetett a guarbab, illetve őrleménye dioxinnal.
Forrás: BBC News, Házipatika
