Informál

Lisztérzékenység

A lisztérzékenység (coeliakia, glutén-érzékenység) autoimmun betegség, mely genetikailag prediszponált emberekben a gluténfogyasztás következtében alakul ki.
A betegség a vékonybelet érinti, melyet a gluténra - egy étkezési fehérjére - adott kóros immunválasz vált ki. Glutént tartalmaz a búza, rozs, árpa, és valószínűleg a zab is. A gluténnal szembeni érzékenység vékonybélgyulladást és -károsodást okoz, mely olyan súlyos fokú is lehet, hogy bizonyos tápanyagok nem tudnak a bélből felszívódni, így tápanyaghiány alakul ki.

Tünetek

Egyeseknél semmilyen tünet nem alakul ki, másoknál gyengeség vagy emésztőrendszeri tünetek jelentkeznek. A leggyakoribb tünetek:

• fáradékonyság
• hasmenés
• hasi fájdalom vagy görcsök
• emésztési zavar
• puffadás
• felfúvódás
• fogyás

Lisztérzékeny gyermekeknél lassult növekedés, irritabilitás, hasi puffadás, fejlődési zavar is jelentkezhet.
A tápanyaghiány okozta betegségek sem jelentéktelenek, a D-vitamin hiánya csontlágyulást (a csontok puhává és törékennyé válása) okoz, a kálcium és a D-vitamin együttes hiánya csontritkulást (a csontállomány lecsökkenése, csontok törékennyé válása) okoz. A vas, a fólsav vagy a B12-vitamin hiánya vérszegénység kialakulásához vezethet.
Kialakulás
A lisztérzékenység kialakulásának pontos oka nem ismert.
A lisztérzékenység kockázatát fokozó tényezők közül:

• családban előforduló lisztérzékenység (ha a közeli családtagok között van lisztérzékeny, 10-20%-al nő a lisztérzékenység kialakulásának esélye)
• európai népcsoportba való tartozás
• egyéb immunrendszeri rendellenességek, például bizonyos pajzsmirigy-betegségek, inzulindependens cukorbetegség vagy reumatoid artritisz

A lisztérzékenység bármelyik életkorban előfordulhat, de jelentkezése akkorra tehető, amikor a gluténtartalmú táplálék bekerül az étrendbe. Előfordul, hogy a lisztérzékenység tünetei egy fokozott stresszel járó esemény, például fertőzés, sérülés vagy műtét után jelentkeznek.
Kezelés
A betegség kizárólagos terápiája a gluténmentes diéta, azaz a betegeknek a táplálkozásukból ki kell iktatniuk minden olyan ételt, amely akár csak minimális mennyiségben is glutént tartalmaz. Ez azt jelenti, hogy a lisztérzékenyek nem fogyaszthatnak búzalisztből készült kenyeret, tésztát, süteményeket, és így nem étkezhetnek az óvodában, iskolában, munkahelyen sem.
Sajnos a diétás élelmiszerek drágák, elérhetőségük alkalmanként korlátozott. Ennek következtében sérül a betegek esélyegyenlősége, életminőségük elmarad az elvárhatótól.

A betegség sokkal gyakoribb, mint azt korábban vélték. Ma már többnyire felnőtteken diagnosztizálják, így már nem a ritka gyermekbetegség közé sorolják.

Átlagos előfordulási gyakorisága az Európai Unióban egy 2003-ban közzétett felmérés alapján 1:130-hoz, de a Magyarországon 2005-ben Szolnok megyében elvégzett reprezentatív szűrővizsgálat eredményei alapján feltételezhetjük, hogy a tényleges arány még ennél is magasabb.

A fel nem ismert és kezeletlen betegség súlyos szövődményeket, társult betegségeket okozhat: vérszegénységet, vashiányt és más hiánybetegséget, csontritkulást, férfi-női meddőséget, spontán vetélést, pajzsmirigybetegségeket és rosszindulatú daganatos betegségeket.
Ezekben az esetekben a páciens nem az elvárt módon reagál a szokásos kezelésre, ami felesleges kiadást okoz a társadalombiztosításnak és indokolatlanul hosszas szenvedést a betegeknek.