Informál

Légmell (Pneumothorax, PTX)

Ha a mellhártya lemezei közé, azaz a mellhártyaüregbe - a mellkasfal a tüdő vagy a nyelőcső sérülései vagy betegségei folytán - levegő kerül, a két mellhártya közötti, a tüdőt tartó vákuum megszűnik. A tüdő részlegesen vagy teljesen összeesik, légmell (pneumothorax) alakul ki.
Ennek következtében különböző mértékben károsodhat a légzés, az oxigénellátás, romolhat a szív koszorús ereinek keringése, heveny keringési és légzési elégtelenség alakulhat ki, melyek sürgős orvosi beavatkozást kívánnak.

A spontán ptx lehet más betegség következménye, vagy veleszületett rendellenesség miatt létrejött.

Kialakulása:

Spontán, megelőzheti traumás esemény - baleset - vagy orvosi kezelések szövődményeként alakulhat ki.

A spontán kialakuló légmell váratlanul, különösebb bevezető tünetek nélkül alakul ki. Leggyakrabban két életkori csoportban jelentkezik, a 20 és 30 év közöttiek, illetve a 60 és 70 év közöttiek érintettek. A fiatalabb korcsoportba főleg a hirtelen nőtt, nyurga, dohányos férfiak tartoznak, akiknél a tüdőcsúcsokban elhelyezkedő felszínes hólyagokból (bulla) megrepedéséből kerülhet kevés levegő a mellhártya lemezei közé.
Az egyik tüdő teljes összeesése még fiatal embereken is légzészavart, idősebb betegeknél pedig a részleges összeesés is akár életveszélyt okozhat. Légzészavart nem okozó esetben is, az összeesett tüdőterületben gyulladás, valamint vizes, majd gennyes mellhártyagyulladás kialakulása fenyegethet. Minél tovább áll fenn a légmell, annál valószínűbb a szövődmények fellépése.

Az idősebb korosztályban a spontán légmell másodlagosan, valamilyen korábbi tüdőbetegség - pl. TBC, tüdőtályog, daganat - nyomán alakul ki. Az életkor előrehaladtával szinte mindenkit érint a tüdő kötőszövetének sorvadása. A pleura alatt kisebb nagyobb ún. emphysemás hólyagok keletkeznek, és megrepedésükkel levegő jut a pleuraüregbe.

A traumás pneumothorax nyílt vagy zárt mellkasi sérülésekhez csatlakozhat, sokszor jár egyéb szervek sérülésével. A mellkason áthatoló (szúrás, lövés, nyársalás) vagy tompa erőbehatás sérülést okozhat a mellhártyalemezeken. Gyakran a bordák is törnek.
Az orvosi beavatkozást kísérő pneumothorax keletkezhet szándékos kezelés folytán vagy szövődményként. Előbbire példa a korábban a TBC-s ún. cavarnák összeesését és így gyorsabb gyógyulását célzó mesterséges légmell.

Előfordulása:

• Férfiak kb 3-5x gyakrabban betegszenek meg, mint a nők
• Leggyakoribb 20-30 év között és 60 éves kor körül
• A mellhártya alatti kis kitágult bullák- léghólyagok megrepedése okozza leggyakrabban, ezek a csúcsban vagy az alsó lebeny csúcsában helyezkednek el
• Kialakulásának oka a tüdő állományában történő hegesedés, mely a hörgők megtöretését hozza létre, és egyes tüdőterületek így felfúvódnak.
• Befolyásoló tényező: Dohányzás!
• Gyakori sovány magas férfiakon
• Légnyomásesést követő napokon gyakrabban fordul elő

Tünetei:    

• Hirtelen, többnyire nyugalomban fellépő mellkasi fájdalom, köhögés, fulladás.
• A nagyfokú fulladás, hirtelen heves fájdalom a tüdő teljes összeesésére utal (komlett ptx), kisebb tünetek csak részleges ptx (köpenyptx) jelei lehetnek.

Kezelése:
A nagyon kis kiterjedésű légmell tartós pihenés, esetleg a levegő ismételt leszívásának hatására is meggyógyulhat.
Nagyobb levegőgyülem esetén helyi érzéstelenítésben a körülményektől függően egy, vagy két műanyag vagy gumi állagú csövet vezetnek egy hegyes fémcsövön keresztül a mellüregbe. A csövek segítségével tartósan szívják a mellüregből az oda bekerülő levegőt. Az esetek nagy többségében a tüdő felszín sérülése lezáródik és a szívás hatására a tüdő kitágul és a csövek eltávolítása után is kitágult állapotban marad.
Amennyiben a szívókezelés 2-4 nap alatt nem vezet eredményhez, javulási tendencia sem mutatkozik, azaz a tüdőfelszín sérülése olyan jellegű, hogy a tüdőn  műtéttel kell a záródást biztosítani, tüdőműtétet végeznek. Ezelőtt esetenként megkísérellik a mellhártya steril gyulladását kiváltó anyagoknak a mellüregbe fecskendezését, melyek elősegíthetik a tüdő kitágulását és tapadását. Ez az eljárás érzéstelenítés alkalmazása mellett is gyakran fájdalmas, eredményessége bizonytalan, ezért csak ritkán ajánljuk és végezzük.
Kivételt képeznek az időskori tüdőtágulás következtében kialakult légmellek, mert ilyenkor a tüdősérülés elláthatósága bizonytalan, a mellkast megnyitó műtét pedig fokozott veszélyt jelent a beteg számára. Ilyenkor kénytelenek az esetleg hosszú hetekig tartó szívókezelést választani, esetenként ismételt szívócsőcserék alkalmazásával.
Tüdőműtétet célszerű végezni akkor is, ha a légmell ismételten kiújul, vagy mindkét oldalon egyszerre, vagy egymás után jelentkezik.
A tüdőműtét elvégzésére légmell esetén kétféle módszer áll rendelkezésünkre:

Video-thoracoscopos - mellkastükrözéses - műtét. / VATS /
2-3 cm-es metszésen keresztül száloptikás speciális videokamerát vezetnek a mellüregbe. Amennyiben látható a tüdőn levő sérülés - ami általában a tüdőcsúcs területén van - két vagy három további kis metszésen keresztül operációs műszereket vezetnek be és egy speciális varrógéppel elvarrják, levágják és eltávolítják a beteg területet. Szükség esetén a mellhártyát a mellkas kupolából eltávolítják, vagy gyakrabban steril gyulladást kiváltó anyaggal dörzsölik be, ill. elektrokoagulálják, hogy ezáltal is biztosítsuk a tüdő kitapadását.
Gyakran előfordul, hogy a talált elváltozás miatt nem lehet a műtétet a tervezett VATS útján befejezni, ezért szükségessé válik a mellkas megnyitásával végzett folytatás,illetve befejezés.
VATS műtét után még néhány napig szívókezelés szükséges a műtét során behelyezett 1-2 szívócsövön keresztül.

Thoracotomiával - a mellkas megnyitásával a tüdő sebészi feltárásával - végzett műtét.
A bőrmetszést viszonylag rejtett helyen, a hónaljban, ill. a mell alsó áthajlási redőjében ejtik. A mellkasfali izmokon áthatolva a bordákat szétterpesztve jutnak a mellüregbe. A talált állapottól függően a tüdőn lévő repedést elvarrják, vagy a beteg területet eltávolítják. Szükség esetén a mellkaskupolát bélelő mellhártyát is eltávolítják, vagy steril gyulladást okozó anyaggal dörzsöljük be, ill. elektrokoaguláljuk, hogy a tüdő majd jobban kitapadhasson. A műtét után néhány napig szintén szívókezelés szükséges a műtét során behelyezett 1-2 szívócsövön keresztül. A fenti műtéti beavatkozások általában 1-2 órát vesznek igénybe.Balesetből származó ptx.Mellkasfali sérülések során a levegő kívülről jut a mellüregbe, vagy a zsigeri mellhártya sérülésekor a tüdőből kerül be a mellüregbe. Kialakulása nem azonnal, hanem gyakran a sérülés után 3-5 nappal lép fel, ezért a baleset után néhány nappal mellkasrtg ismétlése javasolt. Általában drainálható, de súlyosabb esetben műtét szükséges.